Az óvodai élet tevékenységformái


1.Játék

A játék a legbonyolultabb és legsokoldalúbb, sajátos, elsődleges, és alapvető tevékenységi forma, mely áthatja az óvodai nevelés egész folyamatát.

Ahhoz, hogy a 3-7 éves korú gyermek játékának megértő, megengedő, elfogadó, támogató, aktív részesei lehessünk, a játék alábbi sajátosságait fokozottan tiszteletben kell tartanunk:

  A játék a gyermek spontán, szabadon választott tevékenysége
  A játék örömforrás
Sajátosan céltudatos tevékenység
Az akceleráció, a bonyolult ingerhalmazok új helyzetet, új szükségletet, új feszültséget teremtenek melyek levezetésében feloldásában az óvodapedagógusnak meghatározó szerepe van.
A játékfajták klasszikus felosztása megőrizte validitását (érvényességét)azzal a megszorítással, hogy nem szabad azokat mereven elkülöníteni, mivel a fejlődés magasabb szintjén összerendeződnek.
Hatékonyabban kell felhasználni a játék integratív szerepét, különös tekintettel a szimbolikus és dramatikus játékokra.
A fejlesztés irányát minden esetben az egyes gyermek, s a gyermek játékfejlettsége határozza meg.

A játék, mint alapvető tevékenység biztosítja az óvodáskorú gyermek komplex személyiségfejlődését.Kiemelt területei: Szociális- közösségi tulajdonságok
Pszichikus folyamatok - figyelem, képzelet, kreatív gondolkodás, emlékezet, beszéd
Érzelem, akarati tulajdonságok, empátia
2. Munka jellegű tevékenységek

Az óvodai nevelés fontos feladata a munkához való helyes, pozitív viszony kialakítása. Az iskolára, az életre való felkészítés egyik alappillére az életkornak megfelelő munkatevékenység biztosítása.

A gyermek éppúgy élvezi a munkatevékenységet, mint a játékot Gyakran nem is választható szét e két tevékenység. Ha a munkafolyamatokat játékos jelleggel, a gyermekek aktív tevékenységi, utánzási vágyára, önkéntességére építjük, ha minden egyes gyermek képességeinek megfelelőszintű feladatot kap, a munka pozitív élmény forrásává válhat.
A jól szervezett, irányított munkatevékenységek nevelőértéke az alábbiakban nyilvánul meg :

Önállóság, felelősségérzet, kötelességtudat fejlődése
Alkalmazkodó, együttműködő készség fokozás
Szervezőkészség, bírálati - önbírálati készség fejlődése
A munkavégzéshez szükséges készségek, szokások kialakulása
Problémamegoldó gondolkodás, kreativitás fejlődése
Beszéd - kifejező - kommunikációs készség fejlődése
Szellemi és fizikai aktivitás növelése
Természet szeretete
Rendszeretet iránti fogékonyság

Munkafajták lehetőségei intézményünkben
Önkiszolgálás
Az óvodába lépéstől fogva igen nagy jelentőséggel bír. Önállósági törekvésük e téren nyilvánul meg leghamarabb.   

Naposi munka
Másokért, közösségért végzett tevékenység

Az óvoda, a csoport életével kapcsolatos
alkalomszerű, eseti munkák --önmagukért, társaikért folyó tevékenység
Teremrendezés
Megbízások teljesítése
Ajándékkészítés
Befőzés, egyszerűbb konyhai munkák /sütemény, zöldségtál .....
Segítségadás társaknak, kisebbeknek

Kerti munka
Általa tapasztalhatják gyermekeink a munka értékteremtő szerepét, a természet és az ember kölcsönhatását
Természetsarok gondozása
Kertészkedés

3. Tanulás

Célunk a gyermekek életkori szükségleteihez igazított tevékenységrendszer kialakítása, amely egyben fejlődésük záloga is
A tanulás szervezésének elvei:

A gyermekek játékos természetéhez igazodó játékos tevékenységrendszer biztosítása
A kötetlen tanulás kereteinek kiszélesítése, ill. a kötött és kötetlen tevékenységek tartalmi elemeinek ötvözése
Komplexitás - az egyes tevékenységi formák, valamint az egyes műveltségtartalmak együttes megjelenése.

KÖRNYEZETI NEVELÉS


A tevékenység célja
A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti - emberi - tárgyi világ értékei iránt.

A tevékenység feladata
A 3-7 éves korban tervezhető tartalmak, és a tevékenység szervezeti formáinak biztosítása


Fejlesztő munkánk nevelési folyamatot jelent, mely valamennyi gyermeki tevékenységre kiterjed / játék, munka, tanulás / és valamennyi nevelési területtel kölcsönhatásban áll.
Meggyőződésünk, hogy a környezeti nevelésnek helyet kell kapnia minden nevelési területen, hisz legfontosabbnak a témák érzelmi megközelítését tartjuk.

Feladatok a természet - ember - tárgyi világ megismerésében,
megszervezésében:

A 3 - 4 éves gyermekek az óvoda elfogadása után ismerkedjenek az óvoda közvetlen környezetével. Ismerjék a felnőttek óvodai munkáját. Önálló vállalkozással járuljanak hozzá maguk is a környezetük ápolásához.

Szerezzenek tapasztalatot az óvoda környezetében fellelhető, megfigyelhető felnőtt foglalkozásáról. / kereskedelem, építkezés, különböző intézmények /

Figyeljék meg az utcában élő állatokat, növényeket, a környezetben lévő esztétikai alkotásokat.

Az óvodás gyermekeknek legyen tapasztalatuk a betegellátás / orvos, védőnő /
feladatairól. Ismerjék a baleset megelőzés számukra érthető feladatait.
Tudják megnevezni a testrészeket, ismerjék és gyakorolják azok tisztán tartását.
Ismerjék érzékszerveiket, funkcióit, védelmét.

Látogassanak el bölcsődébe, iskolába, beszélgessenek az ott szerzett tapasztalatokról.
A gyermekek tudják bemutatni a család tagjait, otthonukat.

Látogassanak el szolgáltató üzletekbe, intézményekbe. Gyakorolják a helyes gyalogos közlekedést. A közlekedési morál megalapozása fontos szempontja a közlekedésre nevelésnek.Ismerjék a közlekedési eszközöket. A nem elérhetőket filmről vagy képről szemléltessük.

Figyeljék a napszakokat, gyakorolják az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket.

Természeti környezet


Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit.
Gyűjtsenek az évszakra jellemző terméseket, kavicsokat, leveleket, tollakat, képeket.

Keressenek összefüggést az időjárás és az emberek tevékenysége között.

Végezzenek egyszerű kísérleteket.
Jeles napok szervezésének lehetőségei:

Víz Világnapja     március 20.
Föld Napja április 22.
Madarak, fák napja     május 10.
Környezetvédelmi Világnap    június 5.
Állatok Világnapja     október 4.

Végezzenek rügyeztetést, hajtatást, csiráztatást.
Gondozzanak terráriumot, floráriumot, ültessenek növényeket. Szaporítsanak tőosztással növényeket.

Ismerjék meg a gyerekek az óvoda környezetében élő háziállatokat, madarakat, bogarakat. Hasonlítsák össze az ismert állatok környezetét, életmódját.

A vadon élő állatok környezetét, életmódját videofelvételen keresztül mutathatja be az óvodapedagógus.


VIZUÁLIS TEVÉKENYSÉGEK

A tevékenység célja:   

A gyermekek élmény - és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése.
A gyermekek tér - forma - és színképzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk , igényességük alakítása.

A tevékenység feladatai :

A gyermekek ábrázolási szándékának felébresztése, erősítése, fokozása
Az írómozgáshoz szükséges mozgásmechanikai alapok megteremtése

A művészet ismerete, szeretete már óvodáskorban elkezdődik.
A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőponton keresztül, az egyéniség színeinek kibontakoztatása.   
Fontos, hogy a gyermeket körülvevő környezet esztétikus, harmonikus, nyugalmat árasztó legyen, ugyanis az óvodapedagógus saját személyének és környezetének esztétikumával is a művészeti nevelés feladatait szolgálja.

A csoportszobákban rajz- gyurma- és barkácssarkot alakítsunk ki, ahol bármikor megtalálhatók az ábrázoláshoz és barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok.

Kiscsoportban a vizuális nevelés lényege a játék. Nem várunk céltudatos tevékenységet. A kiscsoportos periódusban fontos szerepe van a firkának, mert általa alapvető mozgástechnikai rögzítések történnek. A szándéktalan firka és a látszólag szándékos forma-firka időszakában nem tervezhető téma.


Az ábrázolás próbálgatása eltérő méretű, többnyire nagy felületen valósul meg. A plasztikus munkák még kezdeti fokon, gyurkálással, egyszerűbb mintázási technikák alkalmazásával készülnek.


A vizuális tevékenységek szervezésekor fontos feladatunknak tekintjük a zavartalan és sokoldalú tevékenykedtetés külső feltételeinek biztosítását.
A vizuális tevékenységek irányításánál mindig az ösztönzés eszközével élünk, s differenciált, egyéni fejlesztésre törekszünk.
Fontos, hogy egyszerre csak egy technikát ismertessünk meg a gyerekkel, s fokozatosan bővítsük azok körét. Egy - egy technika elsajátítására biztosítsunk elegendő időt.
A gyermeknek legyen lehetősége szabad témaválasztásra.

A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata.
Annak érdekében, hogy mindezt magasabb szinten tudjuk művelni, rendszeresen tárlatokat látogatunk, biztosítjuk a gyermekek számára , hogy személyesen is találkozzanak festő- képző- és iparművészekkel. Az óvodáskorú gyermekek részére meghirdetett tehetségkutató rajzpályázatokon, kiállításokon rendszeresen részt veszünk.

A tevékenység szervezeti formái
A vizuális tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Az óvodapedagógus egy héten egyszer tudatosan irányított / mikrocsoportos/ tevékenységet szervezzen. Teremtse meg annak lehetőségét, hogy minden gyermek megalkothassa saját képi - plasztikai elképzeléseit.

ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, TÁNC

Az ének-zenei nevelés célja :

  A közös éneklés, játék örömének megéreztetése, amely fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.
A zene befogadását segítő képességek megalapozása (zenei hallás, ritmusérzék.....stb.)
Az ének-zenei nevelés feladatai :

A felhasznált ének-zenei anyagok igényes, életkornak megfelelő kiválasztása.
A 3-7 éves korban tervezhető ének-zenei tartalmak biztosítása.
Zenei képességek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal.
A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, érzékelési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése.

Zenei anyag igényes válogatása
Az ének-zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, művészi igénnyel megkomponált gyermekdalokat ismerjenek meg.
A zenei anyag kiválasztása és feldolgozása az óvodákban használt, zenei nevelést segítő szakirodalom (Forrai Katalin : Ének az óvodában ) valamint a magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa alapján történik.
A válogatás szempontjai :

A gyermekek által tisztán kiénekelhető hangterjedelem
Az aktuális érzelmi állapot
A játékszabályok áttekinthetősége
A térformák és a mozgásanyag változatossága


  A 3-4- éves gyermekek ismerjenek meg 6-8 mondókát és 10-15 énekes játékot (2/4 ütemű), melyekben negyed és páros nyolcad ritmusok is vannak.
Érzékeljék változatos, utánzó mozdulatokkal az egyenletes lüktetést.
Egyenletes mozgás lehet : utánzó mozgás, játékhoz kapcsolódó mozgás, járás (kézfogással és anélkül, később körbejárás)
Az óvodapedagógus minél több zenei élményt közvetítsen énekes előadásával! A különböző tevékenységekhez minél gyakrabban kapcsoljon zenehallgatási éményt.
A gyermekek a jó hangulatú játékok közben közvetve szerzik meg a zenei készségeket, és ismerik meg a zenei alapfogalmakat.
Sokoldalúan figyeljék meg a magas és mély hangok ellentétpárját, a halk - hangos különbségét.
Ismerjék fel az egymástól erősen eltérő tárgyak zörejhangszínét, 2-3 hangszer hangszínét.
Hallgassanak különböző jellegű, de legfőképp vidám dalokat az óvodapedagógus énekes, később hangszeres előadásában.

A 4-5 éves gyermekek 4-8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat énekelgessenek. (4-5 mondóka, 12-15 új dal)
Az európai és magyar dalok hangterjedelme dúr hexachord maradjon.
A körjátékok közül már nehezebbeket is választhatunk. (szerepcserés, párválasztó, sorszaporító)
Énekeljenek közösen és egyénileg is. Érzékeljék a magas-mély relációt, szokják meg a kezdőmagasság átvételét.
Ismerjék fel a tanult dalokat szöveg nélkül is.
Váltakozva énekeljenek halkan, hangosan - énekeljenek párbeszédes dalokat.
Figyeljenek meg zörejhangokat, a ritmus- és dallamjátszó hangszerek hangszínkülönbségét s játékos formában egymáshangját is.
Hallgassanak mese jellegű dalokat, népdalokat, műdalokat az óvodapedagógus énekes és hangszeres előadásában.
Játsszanak kérdés - felelet játékot, érezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát és a dalok ritmusát.
Gyakorolják a játékhoz tartozó térformákat (kaputartás, kifordulás, hullámvonal......) és táncos mozgásokat (oldalzáró lépés, dobbantás, forgás.....)
Használjanak többféle ritmuseszközt, melyet közösen az óvodapedagógussal készítenek el.

Az 5-7 éves gyermekek ismerjenek 4-7 új mondókát, 15-18 új énekes játékot,
3-4 műdalt.
A tanult zenei anyaghoz találjanak ki szimbólumot, amit a zenepolcon helyeznek el. Ezek emlékeztetnek a tanult dalokra, és lehetőséget adnak az ismétlésre, az élmények felidézésére.
A dalok már szünetet és szinkópát is tartalmaznak.
Az óvodapedagógus bonyolultabb játékokat is tervezzen, melyet a korosztály
néptáncának is tekinthetünk. Variálja az énekes játékok mozgásanyagát olyan egyszerű tánclépésekkel, amit a felnőtt utánzása révén követni tudnak. Alakítsanak változatos térformákat - kettős kör ellentétes haladási iránnyal, páros sor, hullámvonal két csoportban.....stb.
A hallásfejlesztést segítő fogalompárokat kapcsolják össze. (pl. tempóváltoztatással, dallambújtatással ...stb.)
Pontosan hangoztassák az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát belső hallás alapján, éneklés nélkül is.

IRODALMI NEVELÉS

A tevékenység célja :

A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, mese- és versélmények nyújtásával pozitív személyiségjegyek megalapozása

A tevékenység feladatai :

Igényes irodalmi anyag összeállítása
A napi játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókázás, verselés, mesélés biztosítása
Az irodalmi élmény feldolgozásának biztosítása bábjátékkal, dramatizálással, dramatikus játékokkal (szituációs-mimetikus-drámajáték)
A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése

A mesélés, verselés gyakorlata

Kezdetben a gyermek a befogadó és az óvodapedagógus az előadó.
A simogatók, tapsoltatók, lovagoltatók .... ritmusa, lüktetése, egyszerű szövege nyugtatóan hat, s kielégíti a 3-4 éves korban oly nagy jelentőségű testi kapcsolat iránti gyermeki igényt.

Az óvodapedagógus teremtsen minél több lehetőséget a mondókák, versek korai megkedveltetésére ,de soha ne keltse ez a gyakorlás érzetét.
A vers játék a nyelvvel, a szépen hangzó beszéddel. Mondani kell és nem tanítani!
Az óvodapedagógus minden nap kezdeményezzen verset, mesét valamilyen formában - reggel, délelőtt, alvásidőben vagy délután - a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével.

A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik a gyerekek, erre legyünk tekintettel. Minden ismétlés énerősítő hatású.

TESTNEVELÉS

A tevékenység célja:

A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése
A fizikai állóképesség fejlesztése, a fizikai aktivitáson keresztül a szellemi aktivitás előkészítése, önértékelés, önbizalom növelése.
Testséma fejlesztése - testrészek ismerete, a test koordinációjának alakítása, testfogalom kialakítása, lateralitás fejlesztése, dominancia erősítése

A tevékenység feladatai:

Mozgásfejlesztő játékok összeállítása
A gyermekek mozgásszükségletének kielégítése


A mindennapi testnevelés hatásának maximális kifejtéséhez szükségesek olyan objektív és szubjektív feltételek, melyek megsokszorozzák az eredményeket.
Fontos a megfelelő hely és eszközök biztosítása. Minden, ami az óvoda udvarán található / fák, bokrok, homokozó, játékeszközök / felhasználhatók a mindennapi testnevelés feladatainak megvalósításához.


Irányított mozgásos tevékenységek

3-4 éves korban
Az óvodapedagógus a nagymozgások fejlesztésére helyezze a hangsúlyt. Ismerkedjenek a futásgyakorlatokkal, ugrásgyakorlatokkal. / szökdelés, sorozatugrás, fellépés, leugrás /, dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal, támaszgyakorlatokkal.
A talajtorna eleme is jelenjen meg a játékokban / gurulás a test hossztengelye körül /
A gyermekek játsszanak minél több egyensúlyozó játékot.
Az óvodapedagógus mutassa meg a helyes mintát és igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását.

4-5 éves korban
Továbbra is a nagymozgások fejlesztésére kerül a hangsúly:
Futásgyakorlatok
Ugrásgyakorlatok
Dobásgyakorlatok
Támaszgyakorlatok
Talajtorna
Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése vízszintes és rézsútos szereken. Tervezzen az óvodapedagógus lábboltozatot erősítő speciális járás-és gimnasztikai gyakorlatokat.

5-6-7 éves korban
Ennél a korcsoportnál hangsúlyt kap az észlelés, az alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Az óvodapedagógus minél gyakrabban tervezzen kisebb testrészekkel végzett mozgásokat, használjanak különböző kéziszereket. Legyen az óvodában minél több sportprogram, vetélkedő, ovifoci, verseny, stb.

MATEMATIKA

A tevékenység célja:

Játék vagy más tevékenység közben tapasztalatszerzés a környező valóság fontos jellemzőiről, a formai és mennyiségi viszonyokról, miközben a gyermekek többször megélhetik a felfedezés, rátalálás, a tudás örömét.

A tevékenység feladatai:

3-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása
  A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalatszerzés során
  A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása

1.szint đ     3-4 éves kor
Bevezetés a matematikába
Feladata:
A matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai szemlélet és beállítódás megalapozása
Kiscsoportban is van matematikai tapasztalatszerzés.
A kiscsoportban a matematikai anyag a közvetlen környezet tárgyainak tulajdonságaival történő ismerkedést szolgálja, közvetlen tapasztalás útján.
Ajánlott témakörök :
Tapasztalatszerzés környezetünk tárgyairól/felismerés, megnevezés, szín, egyéb tulajdonságok /
Felismerés / kisebb, nagyobb, több, kevesebb /
Téri viszonyok tapasztalása / testséma, mozgások, alacsony , magas, hosszabb, rövidebb /
Tapasztalatok komplex gyakorlása

2.szint đ     5-7 éves kor
Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszerzése, részképességek, műveletek, szokások elsajátítása

Ajánlott témakörök:
Tapasztalatszerzés a környezet tárgyairól, azok tulajdonságairól
Téri viszonyok tapasztalása, irányok / testséma, térbeli mozgások /
Kiterjedések térben, síkban
Tér- és síkmértani formák