Nevelési feladataink


A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, a teljes gyermeki személyiség fejlesztése:

Az egészséges életmód alakítása
Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása
Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása


A helyzetelemzésből adódó hangsúlyok a nevelési feladatainkban:

Környezeti nevelés-környezetvédelem - az óvoda elhelyezkedéséből adódóan
Vizuális nevelés - nevelőmunkánk korábbi kezdeményezéseinek, hagyományainak továbbfejlesztése, beépítése a helyi programba
Testi nevelés - a szülők óvodával szemben támasztott elvárásaiból adódóan
Tehetséggondozás - a gyermekek összetételének és pszichikai szükségleteinek megfelelően


  A gondozás az óvodai nevelőmunka szerves része, feladata a gyermek testi jólétének, egészséges fejlődésének biztosítása.

A gondozáshoz tartozik az egészséges életmódhoz szükséges feltételek biztosítása: optimális környezet, helyes táplálkozás, tisztálkodás, öltözködés, célszerűen beosztott napirend.
Rendszeres gyakorlással már az óvodás gyermekben is kialakulnak az egészséges életmódhoz szükséges jártasságok, készségek, létrejönnek az egészséges, edzett személyiség vonásai.
A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek - felnőtt kapcsolatot feltételez. A felnőtt (szülő, óvodapedagógus) tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhat.
Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítania kell az óvodapedagógusnak. Mivel minden tevékenységet fokozott szóbeli megerősítés kísér, ezért a napi életritmus megtervezésénél erre is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg.
Testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálás közben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek.
A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja.
Az óvodapedagógus a gyermek ápolása közben teremtsen interakciót, hogy a gyermekek kérése alapján tudjon segíteni. Ezen a téren nagy különbségek vannak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában.
Az óvodapedagógus különös gonddal védje a gyermekek érzékszerveit.
A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC-használathoz a felnőttek teremtsék meg a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendőket.

Mozgás

A mozgásfejlesztést a testnevelési foglalkozások és a szabadban végezhető mozgásos tevékenységek szolgálják.
A sokféle mozgáslehetőség kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Elősegíti a harmonikus testi, lelki fejlődést, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását.

Az óvodapedagógus feladata, hogy megteremtse a feltételeket a gyermekek egészséges fejlődéséhez.
Alapvető feladat, hogy jó levegőjű, tiszta, biztonságos, egészséges, esztétikus környezetben mozogjanak a gyerekek. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodáskori életnek. A gyerekek a természetes mozgásokat, változatos mozgásformákat egyénileg gyakorolják. Ez növeli önbizalmukat. Néhány perces mozgásos játékot a nap folyamán többször is kezdeményezzen az óvodapedagógus.
A rövid ideig tartó séták is hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez.

A rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk a gyermekeket és mintát adunk a szülőknek is. Jó, ha alkalmanként a szülőkkel közösen mozgásos programokat szervezünk.

Levegőzés

A levegőztetés élettani hatása közismert. Az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék. Lehetőség szerint a játék, étkezés, (pihenés), mozgás és a kezdeményezések is a szabadban történjenek.

Pihenés

Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása :
(tiszta levegő, zavaró ingerek megszüntetése, az altatás hangulatához illő mese, halk zene, altatók stb.)
A gyermekeknek különböző az alvásigénye. Egy órai nyugodt pihenés után az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a nem alvó (5-6-7 éves) gyermekek felkelhessenek, és csendes tevékenységet folytassanak.

Táplálkozás

A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja, és a további testépítést biztosítja.
A gyermekek étrendje kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen.
Az étkezések megszervezése gondozási feladat, az ízlésesen megterített asztal fokozza az étvágyat, és kulturált viselkedésre késztet.
A gyermekek táplálkozási szokásaiban, étvágyában különbségek vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával fogadják. Ösztönözzék, de soha se kényszerítsék a gyermekeket az ételek elfogadására.
Folyadék (víz) egész nap álljon a megszomjazó gyermekek rendelkezésére.


Egészségvédelem - edzés

A gondozási és a testi nevelési feladatok ellátása segíti a gyermekek egészségének megóvását. Ezen kívül nagyon fontos a higiénés szabályok betartása: tisztaság, szükség szerinti fertőtlenítés, folyamatos levegőcsere, minél több zöld növény, megfelelő páratartalom biztosítása, portalanítás ...stb.

Az óvodapedagógus feladata az óvodai közösségbe kerülést nem akadályozó betegségek (asztma, allergia, cukorbetegség, lisztérzékenység ...stb.) regisztrálása, figyelemmel kísérése.
A szakorvosi szűrések (szem, fog, audiológiai ...stb.) lebonyolításában az óvodapedagógusnak vezető szerepe van. Megszervezi a vizsgálatokat, felhívja az orvos figyelmét az eltérésekre, vizsgálat során helyettesíti a szülőt, megteremti az orvos-beteg kapcsolat kialakításához szükséges bizalmi légkört. Az óvodában megbetegedett gyermekeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozza a felnőtt, míg a szülei meg nem érkeznek. A fertőzések terjedését a higiéniai szabályok betartásával igyekezzenek gátolni.

A levegő - víz - napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít. Nyáron a vízfürdőzés edző hatását is kihasználhatjuk. A szabadban töltött idő alatt óvni kell a gyermekeket a nap káros hatásaitól.

A korábbi gyakorlatnak megfelelően az idősebb korosztálynak szervezzen az óvodapedagógus uszodalátogatást. Az úszástanulás mindenkor legyen önkéntes.
Edzési lehetőség a kerékpározás, rollerezés, görkorcsolyázás, télen szánkózás, csúszkálás ...stb.
A kondicionáló mozgások adjanak igazi felfrissülést a gyerekek számára. Az edzés az óvodai élet azon területe, ahol különösen fontos a differenciált bánásmód.

Fentiek megvalósulása alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez.


Az óvodás gyermek legfőbb igénye érzelmi függőségi törekvéseinek kielégítése,
az érzelmi biztonság.
Az óvodapedagógus részéről alapvető követelmény az érzelmi támaszt nyújtó, a függőségi törekvéseket kielégítő meleg nevelői attitűd biztosítása.

A felnőtt - gyerek közötti érzelmi kapcsolat nem csupán egyike a nevelési helyzeteknek, hanem alapja, háttere és mediátora minden pedagógiai munkának.

Ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában szeretetteljes, derűs légkör, érzelmi biztonság vegye körül.
Családias légkörben kialakul a gyermek érzelmi kötődése társaihoz s a felnőttekhez egyaránt.
A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermek érzelmi kötődését az óvodához.
Az óvodapedagógus adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a közösségbe történő beilleszkedéshez. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván a 3-4 éves gyermekek beszoktatása.
A beszoktatásban lehetőleg mindkét óvodapedagógus vegyen részt.
A gyermekek élettere legyen barátságos, mozoghassanak a csoportszobában és a mosdóban szabadon, ezzel is fokozható az otthonosság érzése.

Az érzelmi biztonság megteremtéséhez az óvodapedagógus - részben átvállalva az anya szerepét - empatikus, meleg, elfogadó kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel. Fejlesztő munkája során arról gondoskodik, hogy a gyermekek tapasztalatai változatos tevékenységformák közben gazdagodjanak.
Az óvodapedagógus első számú MODELL, PÉLDAKÉP a társas viselkedés alakulásában, ő szervezi meg a gyermekek életrendjét, és azokat a tevékenységeket, amelyekben a társas kapcsolatok alakulnak.

A személyiség alakításának legfontosabb tényezője a tartós kölcsönhatások milyensége. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást.


Az értelmes fegyelem a csoport életének biztonságát, nyugalmát biztosítja.
A gyermek- gyermek kapcsolat kezdetben kisebb érzelmi töltésű.
A csoportban kialakulnak a közösségi együttélés szabályai, normái, melyhez igazodik az egyén. Alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, amely szükséges a reális énkép kialakításához.
A közösségi élet nyugalma nagy mértékben függ a csoport életét szabályozó szokásrendszer kialakításától.

Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan szokásrendszert és napirendet alakítson ki, mely minden tevékenység elvégzésére megfelelő időt és helyet biztosít. A gyermekek életterének olyan elrendezése szükséges, amely lehetővé teszi a szabad mozgást, a tevékenységformák sokszínűségét, ugyanakkor elvonulásra is lehetőséget nyújt, hiszen a szeparációs lehetőségek erősítik a baráti kapcsolatokat.

A szocializáció szempontjából a szabad játéktevékenységnek van a legnagyobb jelentősége.
A közösségi szabályok megalkotásában és közvetítésében vezérlő szerepet tölt be az óvodapedagógus (indirekt módon), biztosítva a folyamatban a gyermekek aktív közreműködését.

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végén
Értelmi fejlődésben az óvodás gyermeknek önmagához képest el kell érnie az észleléses, észlelési finommotoros funkciók maximális szintű működését, amelyhez a nyelvi - szimbolikus megismerési szint szervesen integrálódik.
A sikeres iskolakezdéshez szükséges értelmi képességek kialakulása:
Egyre pontosabb, valósághű észlelés
Figyelemösszpontosításra való képesség
Valósághoz közelítő képzeleti működés
Reproduktív emlékezet
Problémamegoldó és kreatív gondolkodás
Alakuló fogalmi gondolkodás
A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek.